Azon történelmet, amelyet Repka Attila birkózó 1992-ben Barcelonában aranyozott be örökre, amelyet súlyemelőink, Szűcs Lajos 1972-ben Münchenben és Jacsó József 1988-ban Szöulban beezüstözött, Kiss Lajos kajakozó pedig 1956-ban Melbourne-ben bronzzal ékesített. Amelynek legutóbbi nyári fejezetét Deák Bárdos Mihály 2012-ben Londonban írta és amit Kékesi Márton 2022-ben Pekingben élesztett újra a téli játékokon először. A DVTK 114 éves története során 14 piros-fehér sportoló vett részt olimpián, amely szám idén Párizsban tovább nőhet.

Tóth Anna atlétánk ugyanis jelenleg olimpiai kvalifikációs helyen áll a 100 méteres gátfutás világranglistáján a legfiatalabb sportolóként. A még mindössze 20 éves, de már Eb és világbajnoki induló sprinterünkkel pályafutása kezdeti éveiről, a gátfutóvá válásának nem akármilyen történetéről és az eredményes fedettpályás szezonról beszélgettünk mindezt a gyerekkori álmát jelentő ötkarikás játékok szemüvegén keresztül.

Többszörös utánpótlás országos csúcstartó atlétánk ízig-vérig borsodi kötődésű, ugyanis a megyében ismerkedett meg először az atlétikával, ami első látásra szerelem volt, és azóta is tart.

- Kazincbarcikán születtem és ott jártam sporttagozatos általános iskolába, így már kis koromban megszerettem a mozgást - kezdte Tóth Anna. - Amire másodikos lettem rengeteg sportágat kipróbáltam a floorballtól, kezdve a röplabdán át a fociig, de mégis az atlétikát éreztem magamhoz a legközelebb. Egyébként nem azért választottam ezt a sportágat, mert ebben voltam a legjobb, hanem mert tényleg nagyon szerettem csinálni, egy edzésről sem hiányoztam. Vékony, alacsony kislányként viszont, szinte biztos, hogy nem ez illet hozzám a legjobban, ám az idő később igazolt (nevet - a szerk.)

Atlétánk a kezdeti éveket követően Tigyi József edző kezei között folytatta a munkát Miskolcon, ami során megismerkedett a gátfutással is.

- Az első miskolci edzésem nagyon élénken megmaradt bennem, mert kétszer olyan hosszú volt, mint a korábbiak és annyira elfáradtam, hogy utána egyből el is aludtam - idézte fel. - Ami pedig az első gátast illeti, az is élénken él bennem. Már az első pillanattól tetszett és alig vártam, hogy újra csinálhassam. A vagányság, a bátorság és a ritmusérzék fogott meg benne és az volt a furcsa, hogy sokkal jobban élveztem, mint bármi mást.

Tóth Anna azonban nem akármilyen történetet követően lett végül csak gátfutó. Első versenyét követően ugyanis mindenki azt kérte tőle, hogy ne induljon többen.

- Az első gátfutó versenyemen elestem és nem értem célba. Utána az edzőm és körülöttem mindenki azt mondta, hogy ez nem nekem való, nem hiányzik, hogy még jobban összetörjem magam - osztotta meg. - Ami így is volt egészen fél évig, amikor is nem sikerült jól egy magasugró versenyem, ezért minden áron el akartam indulni másnap gátfutásban. Nyaggattam az edzőmet és mindenkit, akik korábban azt mondták, hogy hagyjuk ezt, és végül beadták a derekukat. Elindulhattam és sikerült bronzérmet nyernem, ami egyben az első dobogós helyezésem volt országos bajnokságon. Nekem az első esés után sem változott meg a hozzáállásom, továbbra is nagyon szerettem gátazni. Minden edzést imádtam és imádok is a mai napig legalább úgy, mint amikor elkezdtem.

Diósgyőri sprinterünk azóta ötszörös utánpótlás országos csúcstartónak, felnőtt Európa- és világbajnoki indulónak mondhatja magát, míg a világranglistán ő a legfiatalabb versenyző az első 100-ban.

- Minden évben úgy állok neki, hogy tudom, hogy nem lehet mindig egyéni és országos csúcsot futni, és valahogy mindig sikerül. Ez nekem is furcsa és hihetetlen egyben, ami nyilván kellemes meglepetés. Ez azt jelenti, hogy jó halad a felkészülésünk és a fejlődésünk, amiben rengetegen támogatnak a háttérben is. A családom nagy támaszt jelent, míg emellett a Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kara is mindent biztosít számomra a tanulás és az élsportolás gördülékeny összehangolásában.

A 2024-es fedettpályás idényt nagy várakozások előzték meg, hiszen ez az időszak már bőven beleesik az olimpiai kvalifikációba, amit sikerült újabb egyéni és korosztályos nemzeti csúccsal zárni.

- Nagyon jól sikerült az alapozásunk, sokat tudtam erősödni, illetve a rajtolásra is több fókuszt helyeztünk - tette hozzá. - Az első idei eredményekkel elégedett voltam, utána viszont volt, aminek nem tudtam teljesen örülni. Az idők rendben voltak, de a mozgás nem minden alkalommal állt össze. Az országos bajnokságra próbáltam mindent összeszedni és rendezni magamban, ami sikerült is. A 8.05-ös időeredményt és az U23-as országos csúcsot azóta sem fogtam fel. Nagyon jól összeállt a rajtom, ami eddig a gyengém volt, viszont ezúttal a futás vége volt az, ahol van még tér a fejlődésre. Ezekből tanulok és tapasztalok, amikből később még jobb időket tudok futni majd.

Ami pedig a párizsi ötkarikás játékokat illeti, gátfutónk jelenleg kvalifikációs helyen áll a világranglistán.

- A világranglista alapján nagyon bíztató helyen állok, viszont tisztában kell azzal lenni, hogy ötször annyi verseny van idén, mint tavaly, így ez nagyon sokat változhat még. Nehéz a helyzetem, mert ranglistáról kvalifikálni egy olimpiára sokkal nehezebb, mint volt tavaly a hazai világbajnokságra. Viszont mindent meg fogok tenni, hogy ott legyek Párizsban. A fedettpálya nagyon jól sikerült, bár lehetet volna jobb is, de nem vagyok elégedetlen és azért dolgozok, hogy a szabadtér is hasonló legyen, és akkor meglátjuk az mire lesz elég.

Tóth Anna pár hónappal ezelőtt még nem is gondolt az olimpiai szereplésre, ami azóta napról-napra egyre közelebb kerül hozzá, ami egyben gyerekkori álmát is valóra váltaná.

- 20 évesként felfoghatatlan számomra, hogy az olimpia kapujában állok. Az elmúlt években nem gondolkodtam ilyenekben. Tavaly az országos bajnokságon futottam egy 12.84-es egyéni csúcsot és mindössze akkor realizáltam, hogy csak pár századra vagyok a párizsi kijutástól, ami akkor és azóta is ledöbbent. Minden sportoló célja, hogy ott legyen az olimpián, így az enyém is ez. Hatalmas dolog és egyben egy gyerekkori álmom válna valóra vele - zárta sportolónk.